Majdnem nem, de végül fantasztikus utazásunk

Hónapokkal ezelőtt vettem két jegyet Eindhovenbe, Hollandiába. Gergőnek és nekem. Azóta sok minden történt. Többekközt összekuszálódtak a pénzügyeim, spórolós időszak következett. Sokáig azt gondoltam, hogy mégsem fogunk tudni elmenni az útra. Az utolsó pillanatban végül a pénz nem lett akadály. Lett viszont más... A kiút előtti este, mikor onlájncsekkinelni akartam, kiderült, hogy nyáron lejárt a személyim... A másnap első felét horrorként éltem meg. Infók a netről, légitársaság honlapja 404 error, ügyfélszolgálatosok nem veszik fel a telefont, nem megbízható fórumos infók, okmányiroda honlapja egy káosz, nyitás előtt sor az okmányirodában, elküldenek, központi okmányiroda, 15 perces sor csak a sorszámhoz, több órás várakozás, már csak 1,5 óra gépindulásig, hazarohanás, SOS taxi, onlájncsekkin hiánya miatt horror ráfizetés. Végül fent a gépen, már semmi nem állíthat meg!!! Olyan volt, mint egy harc az idővel, a bürokráciával, a furcsán működő rendszerekkel, az utálatos és kiégett emberekkel. Mindezt azért, hogy végre mindent magunk mögött hagyhassunk Gergővel, pár napig úgy mászkáljunk éjjel-nappal, mint régen, mikor még felelőtlenül kivonulhattunk a szokásos életünkből együtt átvirrasztott éjszakákra. Úgy éreztem mindent meg kell tennem, hogy kijussunk. Annyi mindenbe nyugodtam bele mostanában kettőnkkel kapcsolatban. Újra látni akartam az arcán a gyermeki rácsodálkozást, az őszinte kalandvágyat a szemében, a tejbetök vigyort, mikor ismeretlen helyeken járunk, mikor megnevettetem, mikor vicces emberekkel találkozunk. Erre koncentráltam, amíg úgy tűnt, hogy nem lesz kész időben a személyim. Annyi mindenbe buktam bele mostanában, annyi kompromisszumot kötöttem, ezt nem lehetett hagyni. Egy hajszálon múlott, de sikerült!

Hihetetlenül jó volt! Olyan, mintha heteket töltöttünk volna ott, annyi élmény ért minket. Minden volt, amire vágytam, kint minden felhőtlen volt és új. Napokig eszembe se jutott, hogy honnan jöttem és mi vár rám otthon. Ilyet már nagyon rég éreztem, akkor is Gergővel :)

Írok majd egy részletesebb beszámolót is, képekkel, sztorikkal, ha az időm engedi! Van még egy majdnem befejezett poszt, azzal is lassan végzek...